Fekvése

Szeged Magyarország déli határához közel fekszik az Alföldön, a Tisza és a Maros folyók találkozásánál. Távolsága Budapesttől 169 km az M5-M43 jelű autópályán. Szegedtől észak felé található a Fehér-tó. Az ország legmélyebben fekvő városa. Sokáig úgy tudták, hogy Szegedtől délre, Tiszaszigeten,[4] a szerb határ közelében található az ország legmélyebben fekvő pontja, 75,8 méter tengerszint feletti magasságon.[5] Újabb GPS mérések szerint az ország legmélyebben fekvő pontja a Tisza jobb partján, a várostól délnyugatra, de még a közigazgatási határon belül, Gyálarét és Röszke települések között található, 75,8 méteres magasságon,[6] és a Tiszaszigeti emlékpont magassága valójában 76,7 méter.[7]

A város a Tisza és a Maros folyók összefolyásánál, a Tisza jobb partján, a tiszai ártérből kiemelkedő szigeteken létesült. Nevét a sziget szó ősi formájából nyerte.[8] Az itt élő lakosság fokozatosan feltöltötte a szigetek közötti mélyedéseket, mocsarakat, így a városterület 18–19. század folyamán egységessé vált. A mai Szeged magva tulajdonképpen három sziget: Alszeged, Felszeged és a Vár a Palánkkal. Ezek a mai Alsóváros, Felsőváros és a Belváros.

Éghajlata

Éghajlata szubmediterrán: a nyár forró és a tél általában enyhe.

A Magyarországon uralkodó kontinentális éghajlat Szeged környékét is uralja, viszont erre a térségre jobban jellemzőek az időjárási szélsőségek. Az éves átlagos hőmérséklet 11,2 °C, a csapadék mennyisége pedig az elmúlt százéves átlag alapján 520 mm. Magyarország területét itt éri a legtöbb napfény – több mint 2100 óra napsütés –, ezért nevezik Szegedet a „napfény városának”

Szeged népessége

Szeged utolsó becsült népessége 162 868 fő (2019 évben) ^[4], ami akkori Magyarország népességének 1.65%-a (Csongrád megyének 40.69%-a). Népsűrűsége 580 fő/km². Lakások száma 80606, népességet figyelembevéve, ez 2 fő per lakás. Ha népesség azonos ütemben változna mint [2018-2019] időszakban (-0.55%/év), 2020-ban Szeged lakossága 161 978 lenne.^[0]

Szeged területe 28100 hektár (= 281 km²). Szeged megyeszékhely, megyei jogú város GPS koordinátái: 46.253, 20.1414. Szegedi járásban, Csongrád megyében található.

Városrészek

Helyközi és távolsági közlekedés

A távolsági és helyközi közlekedést Szegeden és környékén a DAKK Zrt. és a MÁV-START Zrt. végzi. A város távolsági közlekedése jónak mondható.

Közúti közlekedés

Szeged az M5-ös autópálya - egyben az E75-ös út, M43-as autópálya, az 5-ös, a 43-as, 47-es és az 55-ös főutak találkozópontja. A városban három közúti híd található a Tiszán: az M43-as autópályán a Móra Ferenc híd, a városközpontban a Belvárosi híd, a 43-as főúton a Bertalan híd. Ezen kívül mellékutak és egyéb alacsonyabb besorolású útszakaszok érnek be a városba, illetve indulnak ki onnan. 2013. december 2-ig közlekedett Tápénál a Tiszán egy komp is ami Maroslelével illetve a Szegedhez tartozó Tápai réttel biztosított közúti kapcsolatot. Mind kettő a Tisza-Maros delta túloldalán, a Tisza bal oldalán illetve a Maros jobb oldalán található. A komp megszűnése óta a faluba illetve a külterületre kijutni Szegedről az M43-as autópályán lehetséges.

Vasúti közlekedés

A város legnagyobb pályaudvara a Szeged pályaudvar, ide érkezik be a legtöbb vonat. A város négy kisebb állomása Szeged-Rókus, Kiskundorozsma, Újszeged és Szőreg. A Tisza két oldalán lévő vasútállomásokat egykoron a Szegedi vasúti Tisza-híd kötötte össze, amelyet a második világháborúban felrobbantottak és azóta sem építettek újjá.

Jelenleg az alábbi vonalak végállomása Szeged:

• 135-ös számú Szeged-Hódmezővásárhely–Orosháza–Békéscsaba vasútvonal,
• 136-os számú Szeged-Röszke–Horgos–Szabadka vasútvonal,
• 140-es számú Szeged-Kiskunfélegyháza–Kecskemét–Cegléd vasútvonal,
• 121-es számú Újszeged-Makó–Mezőhegyes
• ezenkívül a Fehér-tavi halgazdaságnak is van egy üzemi célú kisvasútja.

Egykor ide futott be a

• Szeged–Temesvár(–Orsova)-vasútvonal,
• a Szeged–Karlova(–Nagybecskerek)-vasútvonal
• és a Szegedi Kisvasút két vonala is, melyeken mára megszűnt a forgalom.