Kossuth Lajos

Kossuth Lajos
Kossuth Lajos. Színezett litográfia
Magyarország kormányzója
Hivatali idő 1849. április 14. – augusztus 11.
Elnök	Batthyány Lajos
Előd	Batthyány Lajos
Utód	Szemere Bertalan
Magyarország pénzügyminisztere
Hivatali idő 1848. április 7. – szeptember 12.
Előd	–
Utód	Batthyány Lajos
Magyarország Országos Honvédelmi Bizottmány elnöke
Hivatali idő 1848. szeptember 16. – 1849. április 14.
Született	1802. szeptember 19. Monok
Elhunyt	1894. március 20. (91 évesen) Torino
Sírhely	Fiumei Úti Sírkert
Párt	Ellenzéki Párt
Választókerület	Pest, Belváros
Házastársa	Meszlényi Terézia
Gyermekei	Kossuth Ferenc
Foglalkozás	ügyvéd, publicista
Iskolái	Eötvös Loránd Tudományegyetem
Vallás	evangélikus
Díjak	Miskolc díszpolgára (1886)
Kossuth Lajos aláírása
.

Udvardi és kossuthfalvi Kossuth Lajos (Monok, 1802. szeptember 19. – Torino, 1894. március 20.) magyar államférfi, a Batthyány-kormány pénzügyminisztere, a Honvédelmi Bizottmány elnöke, Magyarország kormányzó-elnöke. A nemzeti függetlenségért, a rendi kiváltságok felszámolásáért és a polgári szabadságjogok biztosításáért vívott 19. századi küzdelem egyik legnagyobb alakja, a magyar szabadságharc szellemi vezére. Máig egyike azoknak, akik a magyar nép emlékezetében leginkább megtestesítik az 1848–1849-es forradalmat és szabadságharcot, Széchenyivel és Petőfivel együtt.

Családja

Kossuthfalváról (ma: Kossuth nevű városrésze Turócszentmártonnak) származó, birtoktalan, evangélikus köznemesi család sarja. Családjának első okleveles említése 1263-ból való. Édesapja, Kossuth László 1763-ban született Turóc vármegyében, s itt lett lajstromozó a megyénél, majd uradalmi ügyész Monokon az gróf Andrássy családnál. Viszonylag későn, 1800 körül házasodott, és vette el az olaszliszkai, evangélikus vallású nemesi származású postamester, tyrlingi Weber András lányát, Karolinát. A tyrlingi Weber család eperjesi eredetű volt, egyik felmenőjüket Caraffa végeztette ki Eperjesen; 1648. október 29.-én szerzett nemesi címereslevelet.[1] Lajos után még négy leánya született a házaspárnak:

• Kossuth Karolina Borbála (*Sátoraljaújhely, 1810. november 6.–†Sátoraljaújhely, 1848. október 23.).Férje, breznai Breznay István (*Gálszécs, 1788. szeptember 5.–†Sátoraljaújhely, 1862. október 19.) orvos, Zemplén vármegye főorvosa, szakíró.
• Kossuth Emília Eleonóra (*Sátoraljaújhely, 1812. december 3.–†Brooklyn, 1860. június 29.), Zsulavszky Zsigmond felesége
• Kossuth Lujza (*1815–†Budapest, 1902. október 14.), alsó-és felsőrutkkai Ruttkay József Pál (*Abony, 1815. március 17.–†Buda, 1871. november 30.) felesége
• Kossuth Zsuzsanna Erzsébet Paulina (*Sátoraljaújhely, 1817. február 19. –†New York, 1854. június 29.).Férje, meszléni Meszlényi Rudolf János Kálmán (*Kisdém, 1813. augusztus 30.–†Székesfehérvár, 1848. január 2.), Fejér vármegyei követ, földbirtokos.

Kossuth Lajos születésének időpontjáról a szaktudományban is vita folyt. Kosáry Domokos azt írta, hogy Kossuth 1802-ben született Monokon, ám a tállyai anyakönyv, mely a születési bejegyzést tartalmazta, 1810-ben elégett. Feltételezések szerint szóba jöhetett az október, amit maga Kossuth is említett néha, ám legvalószínűbbnek mégis a szeptember 16–19. közötti időszakot tartották. Maga Kossuth így ír erről Hajász Pál lelkésznek címzett levelében:

 „Én magam a szüléktől 1802-ben születtem Zemplénmegyében, Monokon, hol atyám ifju korában a gróf Andrássy-család uradalmi ügyvéde volt. Ennyi az, amit egész bizonyossággal mondhatok. Többet nem. Emlékszem az aranyozott, rézcsattos nagy bibliára, melyből szokás volt atyám házánál vasárnaponként néhány fejezetet felolvasni s egy-egy zsoltárt elénekelni, s melybe az én nővéreim születésnapjaink, a keresztelés adataival, ősi szokás szerint be volt jegyezve. A szüleim iránti kegyeletnél fogva ereklyéül becsülném ezen rézcsatos bibliát, ha megvolna. De nincs. Elpusztult az is viharos életem fergetegeiben, mint sok egyéb, mire ész és szív becset helyeztek. S mert vidékünkön s koromban inkább a tágas körben ismert név, mint születésnapokat volt szokásban „megülni”; én pedig emlékezőtehetségem fiókjában nem igen tartottam érdekesnek hasznosabb dolgoktól helyet lopni a csekély magamra vonatkozó biographiai akták számára, hit biz' én lassan-lassan születésem napját és hónapját elfelejtettem emlékezetemben megtartani. Mind-össze is azon negativ reminiscenciám van felőlük, hogy nem a légmérsékleti változékonyság hónapjában, nem áprilisban születtem, hanem – hogy mikor? Azt teljes bizonyossággal meg nem mondhatom. Ugy rémlik előttem, hogy szeptember 16-ika és 19-ike közt; alkalmasint 19-én.” [

Házassága és gyermekei

1841. január 9-én[9][10] feleségül vette a dunántúli ősrégi nemesi római katolikus meszleni Meszlényi család sarját, meszleni Meszlényi Terézia Johannát (Győr, 1809. június 15.–29. – Genova, Olasz Királyság, 1865. szeptember 1.).[11] Meszlényi Terézia szülei meszleni Meszlényi János (1772–1846), kisdémi földbirtokos, és kisfaludi Kisfaludy Erzsébet (1782–1839) voltak. Meszlényi Terézia fivére, meszleni Meszlényi Rudolf (1813–1848), Fejér vármegye követe, aki elvette Kossuth Lajos húgát, udvardi és kossuthfalvi Kossuth Zsuzsannát (1817–1854). Kossuth Lajos és Meszlényi Terézia házasságából három gyermek született:

• Kossuth Ferenc Lajos Ákos (*Pest, 1841. november 16. –†Budapest, Lipótváros, 1914. május 25.), politikus, országgyűlési képviselő. Első felesége, Emilia Hoggins, második felesége kvassói és brogyáni Kvassay Mária
• Kossuth Vilma Szeréna Terézia (*Belvárosi, Pest, 1843. május 13.–†Nervi, Genova, 1862. április 22.)
• Kossuth Lajos Tódor Károly (*1844–†Milánó, 1918. január 6.)

Tanulmányai

A család 1803-ban Monokról Olaszliszkára, majd 1808-ban Sátoraljaújhelyre költözött.

Kossuth Lajos az elemi iskolát Sátoraljaújhelyen a piaristáknál végezte. Tanulmányait Eperjesen az evangélikus kollégiumban folytatta 1816 és 1819 között, ahol a német nyelvet sajátította el, majd az 1819/20-as tanévet a Sárospataki Református Kollégiumban töltötte, ahol jogot tanult Kövy professzornál. Az iskola elvégzése után hazatért, s előbb apja mellett, később pedig az eperjesi Kardos Samu mellett töltötte egyéves joggyakorlatát. Innen Pestre került, ahol 1821-től 1823-ig a hétszemélyes, majd a királyi ítélőtáblánál joggyakornokoskodott. Ügyvédi diplomáját 1823. szeptember 26-án kapta meg. Pesten szeretett volna maradni, de végül 1824 őszén visszatért Zemplén megyébe. Ügyvédi oklevelét a sátoraljaújhelyi megyeházán hirdették ki 1824. 

Forrás:Wikipédia